Zöldellő városok

Hundertwasser-ház, Bécs

Mióta az ember ember, mindig igyekszik szebbé-jobbá tenni környezetét, biztonságos, ugyanakkor praktikus és szép otthont teremteni magának. 

Mióta a kisvárosból a fővárosba költöztem, rájöttem, hogy ez nem mindig olyan egyszerű. A buszon utazva nézem a komor házak pergő vakolatait, a koszos, túlzsúfolt utakat és látom az emberek szemében az örömöt, ha a parkban sétálhatnak kutyájukkal, futhatnak vagy kávézgathatnak, újságot olvasva.

Az ember eredendően vágyik vissza  a zöldbe. Nem hiába van annyi kertépítéssel, erkélycsinosítással, növényismertetővel megspékelt tv-műsor. Igény van rá. Ki ne érezné jobban magát, ha a környezete és lakóhelye virágoktól színes, fűszernövényektől illatos, kis kerti tótól csillogó lenne?A nagyvárosban sokszor nincs lehetőség telek, kert, erkély birtoklására, de persze vannak kivételek.

Gondoljunk csak a budapesti Wekerle-telepre, ahol a múlt század elején, szecessziós stílusban épült "lakótelep" lakásaihoz járt a kert, hogy a munkások, akik vidékről költöztek ide, otthonosan érezhessék magukat a nagyvárosban is. A West End Bevásárlóközpont tetőkertje pedig gondolom ismerős mindenkinek.

Chicago, Tokio és sok metropolisz felhőkarcolóinak teteje is egyre zöldül. (a National Geographic 2009. júliusi számában erről külön cikk is található.)

Hundertwasser-ház, Bécs

A bécsi Hundertwasser-ház is szép példaként szolgál: a ház falai közül fák törnek elő, az erkélyek burjánzanak és az egész házat átjárja az energia. A híres építész mindig is úgy gondolta, ha a házunk számára elveszünk egy területet a természettől, adjuk vissza azt legalább úgy, hogy a tetőt zölddé tesszük. Épületei ezért hatnak úgy, mintha falakkal tagolt kertek lennének, legyen az irodaépület vagy óvoda.

Ez a fajta környezettudatosság és „vissza a természetbe” gondolkodásmód nem újkeletű, de meg kell említeni, hogy a zöldtető és a tetőket nem csak szép, hasznos is.

Jól tudták ezt az izlandiak is, akik régen tudatosan építették úgy házaikat, hogy a tetőt gyep-vagy tőzegtéglákkal fedték be. A szigetelés ezzel megoldódott, ami a fáktól mentes, „csupafű”, szeles tengerparton igencsak előny.

A zöldtető és a tetőkert építészet ma már külön szakma. A tudás és a technika a régi, de az alapanyagok modernek: számos szigetelőanyag közül választhatunk. A tetőre ültethető növények választéka pedig nagyobb, mint hinnénk. A szakirodalom is folyamatosan bővül. Én a Cser Kiadó gondozásában megjelent Zöldtetők címűből puskáztam, melyet Gernot Minke írt.

Tegyük hát zölddé, amit lehet! Úgy szebb, nem igaz?

Források:

Harry Rand: Hundertwasser. Vince Kiadó, 2005

Gernot Minke: Zöldtetők. Cser Kiadó, Bp., 2009.

National Geographic, 2009. júliusi szám, Tetőkertek c. cikk

Fotók: 

Hundertwasser-ház, Bécs. 2009. szeptember.

Zöldtetős házak a skógari skanzenben. Skógar, Izland, 2011. október. 

Zöldtetős házak a skógari skanzenben, Izlandon.