A mai napon a Balaton-felvidék tájain buszoztam keresztül, és feltűnt, a rengeteg szőlő között mászkáló tulajdonos. A mai tavaszias időnek köszönhetően, gondolom már senki nem bírt kertészösztöneivel és nekiesett a szőlő metszésének. Azonban nagyon csalódott lennék, ha ez pusztán vaktában való vagdalózás és csipegetés lenne. A szőlőmetszéshez körültekintő kertész és gondos kéz szükségeltetik.
A kérdésre, hogy kell-e metszeni, egyértelmű igen a válasz, amennyiben gazdag fürtű, nagy szemű, csemege, vagy bor szőlőt termesztünk. Az őszi metszésről most nem beszélnék, hisz mégiscsak tavasz van. Ebből is a legelőnyösebb időpont a kora tavasz. Ha tartunk a tavaszi fagyoktól, talán várhatunk még...
Attól függően, hogy jó a tápanyagellátás, vagy inkább silány, beszélhetünk hosszú csapos váltómetszésről, és rövid csapos metszésről. Mivel a mi alacsony mennyiségű szőlőnk (kb. 10 tőke) még ráadásul szegény tápanyagtartalmú földbe is gyökeredzik, ez utóbbiról szeretnék most bővebben beszélni.
Tehát a rövid csapos metszés lényege, hogy mindig egy csapon (kisebb ágacska) csak két rügyet hagyunk az első évben, majd az évek előrehaladtával persze többet, de ügyelünk, hogy minden új mellékcsapot lemetszünk, hogy az az egy erős csap hozhassa az újabbnál újabb, és egyformán gazdag fürtöket. Ez minden tőkefajtán alkalmazható, és a ifjítani akarunk sem utolsó...
Kép: http://irodalom.lapunk.hu/tarhely/irodalom/kepek/33__gyalog_toke_500.jpg
Ezek tudatában már mi is nekiállhattunk itthon a kevéske szőlő megmetszésének, természetesen fentről lefele haladva.
forrás: Kiskerti Tanácsadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése