Palántanevelés házilag

A primőrtermesztés legnehezebb és legkockázatosabb része a palántanevelés. Az, ami egy jól fűthető és világos palántanevelőben megvalósítható, az nem kivitelezhető a lakásban. A legvilágosabb szoba, üveges veranda sem alkalmas a jó minőségű, fényhiányban nem megnyúlt, zömök palánták előállítására.
Ezt minden alkalommal, amikor a házi, saját célú palántanevelés után érdeklődnek az olvasóink, elmondjuk, ugyanis a beteg, gyenge palántákból egészséges növények soha nem fejlődnek, olcsóbb, ha vásárlunk palántákat. Ha ennek ellenére valaki mégis meg akarja otthon próbálni a palánták előállítását, azoknak a következőket tanácsoljuk, javasoljuk:
Fény: A fényben leggazdagabb helyiséget válasszuk ki a palántanevelésre, ott is a növényeket az ablak közvetlen közelében helyezzük el. (A közönséges izzóval történő megvilágítás nem használ, gyakran az égőtest árnyékolása nagyobb, mint az általa kibocsátott fény mennyisége.)
Hőmérséklet szabályozása: A palánták hőigénye – a fejlődési fázistól függően – változik: csírázáskor magasabb, szikleveles korban alacsonyabb, majd a lomblevelek kifejlődése idején megint magasabb. Növényfajoktól függően ezek az értékek a következők szerint alakulnak:
Paprikánál: csírázáskor 28-30 °C, szikleveles korban 17-20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Paradicsomnál: csírázáskor 25-28 °C, szikleveles korban 16-20 °C, lombleveles korban 18-20 °C.
Uborka, dinnye, spárgatök esetében: csírázáskor 26-28 °C, szikleveles korban 16- 20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Káposztaféléknél: csírázáskor 16-20 °C, szikleveles korban 12-16 °C, lombleveles korban: 16-18 °C.
Tojásgyümölcs: csírázáskor 28-30 °C, szikleveles korban 16-20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Fejes saláta: csírázáskor 12-15 °C, szikleveles korban 8-12 °C, lombleveles korban 12-15 °C, nappal, napos idő esetén 16-18 °C.
Az értékek a januári-februári, általában fényben szegényebb időszakra értendők, napos időben ennél akár 3-5 °C-kal magasabbak is lehetnek. A lakásban uralkodó gyengébb fényviszonyok magasabb hőmérséklet tartásával nem pótolhatók, sőt azzal csak rontjuk a feltételeket, ha a gyenge fényhez képest aránytalanul magas hőmérsékletet tartunk, eredménye a megnyúlt palánta.
Nedvesség, páratartalom: Palántanevelés idején a talajnedvesség iránti igény is változó. A magvetéskor, egészen a kelésig nedves talajt igényel a növény, csak akkor gyors és lendületes a csírázás, ha a talaj víztartalma megközelíti a vízkapacitás maximális értékét, de ez egy jó szerkezetű közegnél (pl. tőzeg) nem jelenti a levegőtlenséget. Viszont a szikleveles korban már nagyon hátrányos az erősen nedves talaj, a megnyúlás és a palántadőlés betegség miatt. Ebben az időszakban vissza kell fogni a vizet, csak nagyon indokolt esetben szabad öntözni, és úgy, és annyit, hogy a növény mielőbb, a délelőtti órákban felszáradjon. De a talaj teljes kiszárítása is nagyon visszavetheti a palántákat fejlődésükben, megbarnulnak, súlyosabb esetben „elégnek", a gyökerek, és csak akkor indul meg a fejlődés, ha újabb gyökerek képződnek, ami a palántanevelési idő jelentős elhúzódásával jár. Erre ott kell különösen vigyázni, ahol a palánták alatt fűtés van, pl. radiátorra tettük a ládákat, a cserepeket.
A sziklevelek kifejlődése után – ez növényfajonként változó – a lomblevelek megjelenésével fokozatosan megindul az erősebb párologtatás, és ez a fényviszonyoktól függően fokozatosan növekszik. Idővel egyre több vízre van szüksége a növénynek, egyre magasabb nedvességtartalmat kell a talajban számára biztosítani. Pikírozáskor (tűzdeléskor) újból közel 100%-os vízkapacitásra kell a talajt feltölteni, aminek elsősorban az az oka, hogy a vizes, sárszerű talajból „kitépett" és hasonló nedvességtartalmú talajba ültetett növények gyökerei kevésbé sérülnek meg, mint egy szárazabb közegben, arról nem is beszélve, hogy a vizes közegben gyorsabban kezdenek növekedni.
Nagyon nehéz a páratartalmat a lakásokban szabályozni. Pedig a sikeres palántanevelés egyik feltétele a megfelelő lég nedvesség. A fóliák alatt rendszerint nem az alacsony, hanem a túl magas, lakásban az alacsony páratartalom szokta a téli hónapokban a gondot okozni. 75-85% körüli légnedvesség tekinthető ideálisnak.
A kiültetés előtt majd nagyon fontos a palánták edzése, azaz fokozatosan a kiültetés helyén (üvegház, fűtött vagy fűtetlen fólia, szabadföld) uralkodó hő-, fény- és páraviszonyokhoz történő fokozatos szoktatás. Ennek megvalósítása egy átlagos lakásban gyakorlatilag lehetetlen. Pedig az edzés hiányában kiültetett palánták legtöbbször pusztulásra vannak ítélve. Ezzel nem elijeszteni szeretnénk olvasóinkat a primőrkertészkedéstől, a házi palántaneveléstől, inkább fel szeretnénk azokra a gyakori veszélyekre és hibákra hívni figyelmüket, amelyeket évről évre tapasztalunk az otthon palántát nevelő olvasóink körében.

Forrás:
Dr. Terbe István
Kerti Kalendárium 2012/1-2.