Tűzifa

Bizony, közeledik a tavasz, reméljük nem sokáig kell már minden nap fűteni a lakást, a tűzifa is fogyóban, de el jött az ideje az utolsó nagyobb adag összehasogatásának is, ha eddig még nem tettük meg.

A tűzifa gondos kiválasztása viszonylag egyszerű, de annál lényegesebb eszköze a pénztárcánk, és a kazán, vagy kályha kímélésének. Valószínűleg nagyon kevesen rendelkeznek annyi, és olyan erdőterülettel, melyből minden évben, egész télre elegendő tűzifa mennyiséget ki lehet termelni, anélkül, hogy pár év alatt elfogynának a fák. Éppen ezért a fa beszerzése egy negatív dolog az önellátó gazdaságok számára. Ezért bizony fizetni kell. Ezt megtehetjük a közeli település fatelepén, vagy beszélhetünk az erdészettel, és akár saját magunk által kivágott fákat is szállíthatunk, miután lemérték és felköbözték. Akárhogyan is vizsgáljuk a tüzelő kérdését nem tudjuk megoldani önmagunk. Ehhez bizony pénz kell.

Viszont ha már drága pénzért megvesszük a fát, ugye szeretnénk vele minél többet, minél hatékonyabban fűteni. Köztudott ugyanis, hogy nem mindegy, hogy milyen fával gyújtunk be. Aki valaha rakott már tüzet, tudhatja, hogy a száraz fa természetesen jobb mint a nedves, és nem csak azért, mert könnyebben begyullad. A fa égésekor energia szabadul fel, és ez termeli a hőt, viszont a fában lévő nedvesség elpárologtatására is hő/energia kell. Ez által sokkal kevesebb hőt ad le egy nedves fa, mint a száraz, rosszabb a fűtőértéke. Így a fa amúgy 15.000 kJ/kg fűtőértéke jelentősen csökken, ha a víz párologtatására is kell fordítani.
Nedves fának nem csak az számít, amit vizes helyről, ázottan szállítanak, vagy eláztatta az eső, hanem a közönséges friss fa is, mely mély rostjaiban, szálaiban raktározza a vizet. Sok telepen azonban nem akad túl sok szárazfa, így a legszerencsésebb, hogyha nem tudunk száraz anyaghoz hozzájutni, hogy miután megvesszük, egy évig várunk vele, hogy kiszáradjon. Tehát előre kell megvenni a fát, ha hatásos tüzelést akarunk.

Nézzük meg, milyen fát veszünk...