Természetes növényvédő-szerek házilag

Várjunk a metszéssel!

A gyümölcsfák termőrészeinek ismerete nélkül nem szabad metszeni. Minden gyümölcsfajnak (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva stb.) megvannak a jellemző termőrészei, amelyeken – ha szakszerűen végezzük el a metszést – kialakulnak a termőrügyek.

Főleg kiskertben, kisebb gyümölcsösben sohase siessünk a metszéssel, mert nemcsak januárban, de február elején is lehetnek olyan fagyok, amelyek nagy kárt okozhatnak. Ha meggondolatlanul túl korán metszünk, olyan vesszőket, gallyakat is eltávolíthatunk, amelyekre a fagykár miatt szükség lenne.

Birsalma mánia!!!

Birsalma

 A minap elhatároztuk, hogy a kert végében álló magányos birsalmafa gyümölcsét idén nem hagyjuk rohadtan a földre hullani, akárkié is legyen. Így egy-két vödörrel megpakolva már csak azt kellett kitalálni, hogy mi legyen belőle.

Első receptünk a birsalmakompót, melyhez a kiszemelt gyümölcsöket megtisztítjuk, meghámozzuk, kimagozzuk és a hibás részektől megszabadítjuk. Ezután összeszeljük és egy edényben felöntjük vízzel, hogy éppen ellepje ízlés szerint teszünk bele cukrot, szegfűszeget és egész fahéjat. Felforraljuk, majd puhára főzzük. Ekkor ha még savanyúnak tűnik, cukrozzuk.
Kimosott, tiszta és jól záródó üvegekbe töltsük.
A megmaradt lé kiváló szörp, kellemes őszi üdítőital készülhet belőle.

A kompót és a levéből megmaradt "szörp".

A félkész lekvár

Ha még mindig maradt alma és úgy érezzük, hogy tetszik a dolog, főzzünk lekvárt!
A főzetet turmixoljuk össze, majd mérjük le. A súlyára számítva kb. 60% cukor tűnik a legjobbnak, de ez ízlés kérdése. Belekeverjük, és már be is tölthetjük.
Nálunk a tavalyról megmaradt bicskelekvárral összekeverésre kerül egy kis része, ebbe csak 40% cukrot tettünk. Azonban ez csak egy kísérletezés, nem bevett szokás. Csak az próbáljon lekvárokat keverni (főleg külön évjáratokból), aki nem fél az esetleges eredménytől.

forrás: szepzold.hu

Talán a legjobb dolog, ami a birsalmából készíthető, a birsalmasajt. Ez egy lekvárszerű dolog, azonban a pektin anyagtól egészen érdekes formában tudjuk fogyasztani. A pektin neve ismerős lehet a bolti műanyag gyümölcsízekből (E440), azonban nem kell megijedni, az Önellátó Blog nem fogja meghazudtolni önmagát azzal, hogy vegyszereket használunk. Ez az anyag ugyanis fellelhető a birsalma héjában és magházában. A dolgunk csak annyi, hogy azokkal együtt főzzük meg az alapot, majd mintha lekvár lenne, de nem üvegekbe, hanem formákba töltjük. A sűrű lötyi a pektintől kocsonyás lesz, és nagyon finom, de ezt még nem tudhatjuk meg, ugyanis kihűlés után (kb. egy éjszaka) még egy hétig hűvösebb helyen kell tartani.
Ez a legnehezebb, ott áll a birsalmasajt és te nem ehetsz belőle...

Bogyóreceptek

Itt az ideje  spájzolásnak! Az erdő tele van gyűjtenivaló bogyókkal, bár a kökény és csipkebogyó várhat még egy kicsit, hadd csípje meg őket a dér!

De addig is itt van egy-két recept, amihez sokféle vadon termő bogyót vagy gyümölcsöt felhasználhatunk.

Gyümölcspép vadgyümölcsökből

A gyümölcsöt puhára főzzük egy edényben annyi vízzel, hogy épp ellepje. Ezután a masszát szűrőn átpasszírozzuk, és ízlés szerint édesítjük cukorral vagy mézzel, vagy lekvárt készítünk belőle.

Csipkebogyópép:

Mossuk meg a csipkebogyókat, vágjuk le a terméskocsányokat és a vacokmaradványokat, majd hosszában vágjuk félbe őket. Kaparjuk ki az apró aszmagterméseket („magokat”) és a szőrképleteket. A gyümölcshúst tegyük egy edénybe, és öntsünk rá annyi vizet, hogy épp ellepje. Egy éjszakán át lefedve hagyjuk állni. Másnap főzzük puhára és töltsük megtisztított, forró vízzel átöblített befőttesüvegekbe.

Galagonya-alma gyümölcsíz

Hozzávalók:

300 g galagonyabogyó

300 g alma

víz

méz

Elkészítés:

Válogassuk ki a galagonyabogyókat, mossuk meg, majd csepegtessük le őket. Mossuk meg az almát és hámozzuk meg, vágjuk ki a magházat, majd vágjuk fel apró kockákra. A galagonyát és az almát tegyük egy edénybe, öntsünk rá annyi vizet, hogy épp ellepje, és főzzük puhára. A megfőtt gyümölcsmasszát szűrőn passzírozzuk át, majd édesítsük mézzel.

Hirtelen sült húsokhoz, vadhúsokhoz, frissen sült gofrihoz  vagy burgonyapuffancsoz kínáljuk.

Ízlés szerint fűszerezhetjük őrölt fahéjjal vagy vaníliával.

Forrás: Gertrud Scherf: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök. Mérték Kiadó. 16-117. oldal.

Aszalókészítésről házilag

Eljött a nyár és elkezdtek megérni a gyümölcsök is, melyek finom ízét legszívesebben nem csak nyáron, hanem télen is élveznénk. Azonban természetes úton nem terem decemberben alma, vagy szilva, így marad a tartósítás. Bár az igazán nagy nyári gyümölcsszüretekre még várni kell egy kicsit, de nem árthat előre felkészülni.
A befőzésről egy másik cikkben lesz szó, azonban itt most az aszalással foglalkozunk bővebben.
Rengeteg technikával és módszerrel ismerkedtem meg, mikor a téma után kutakodtam, azonban legátfogóbbnak és legalaposabbak egy kiadványt találtam, ami nagy segítségemre lehet.
Ez az Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével című kiadvány, melyet az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 1997-ben hozott létre.
Nem csak elmond minden hasznos információt az aszalásról, hanem házi készítésű aszalóhoz való utasításokat és teljesen méretarányos tervrajzokat is tartalmaz, ahogy azt a képek is mutatják:




ELŐSZÓ

Furcsa népség vagyunk mi emberek.
Ősidők óta próbálunk újabb és újabb módszerekkel élelmet tartósítani, hogy a szűkebb
napokat biztonsággal átvészelhessük, de ahogy több és több energiát tudunk kikényszeríteni
környezetünktől, hálátlanul hagyjuk a feledésbe merülni elődeink bölcsességét, tudását, elfeledve
hogy évmilliárdok lassú fejlődéséből kialakult tapasztalat vagyunk mi magunk is, s elfeledve, hogy
csak sérülékeny környezetünkhöz alkalmazkodva, a jelen múltban gyökerező törvényeit tiszteletben
tartva van esélyünk a megmaradásra.
Az ember által megismert egyik legrégebbi tartósítási módszer, az aszalás, ma méltatlanul
háttérbe szorult a fagyasztógépek, hűtőgépek, mikrohullámú sütők, a konzervek, egyéb
tartósítószerek ezerféle hegye melett. Pedig az aszalás teljesértékű, garantáltan tartósítószermentes
eljárásaival változatosan és tartalmasan egyészíthetnénk ki étrendünket.
Az aszalás a kezdeti időkben szinte teljesen a napfény segítségével ment végbe, s csak
később alkották meg a tüzeléses aszalókat. Ezek az aszalók bár nem voltak környezetbarát
berendezések, mégis sokkal kisebb környezetpusztítást jelentettek mint az őket felváltó
energiazabáló masinák, hiszen ma a világ nagyrészén az energia előlállítása egyet jelent a
környezetpusztítással, a globális problémákkal. Megvan azonban a lehetőségünk arra, hogy a mai
nap technikáját a múlt tapasztalataival ötvözve, a napkolletorok segítségével közvetlenül a nap
energiáját hasznosítva, tartósítsuk élelmiszereink, gyógyszeralapanyagaink egy részét.
E kiadványunkban be szeretnénk mutatni, ha csak érintőlegesen is, az aszalás hagyományos
eljárásait és részletesebben megismertetni az olvasót a világ mai tudományos eredményeit és a
hagyományos eszközöket ötvöző, egyszerű, otthon is elkészíthető gépezetével, a napkollektoros
gyümölcsaszalóval és használatával.
Kiadványunkat abban a reményben készítettük, hogy kézzelfogható, megvalósítható választási lehetőségeket kínál olyan emberek számára akik felelősségel gondolnak arra környezetre amelyben élniök kell, s amelyben utánuk gyermekeik is szeretnének élni.

A teljes dokumentum (28 oldal) PDF formátumban elérhető az alábbi linken!

INGYEN LETÖLTÉS: http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/aszalas.pdf

Oltóviasz

Az oltóviasz fontosságát és hasznosságát muszáj hangsúlyoznunk, hiszen elengedhetetlen, hogy a megsebzett fák regenerálódását elősegítsük. Oltóviaszt használunk az oltás után visszamaradt sebek kezezésére, de ha a gyümölcsösben letörik, vagy leszakad egy ág, akkor annak a helyét is tanácsos bekenni ezzel az anyaggal.
Ebben a rövidke kis posztban nem is szeretném túlragozni a dolgokat. Az oltóviasz mindig hasznos lehet, ha gondolni akarunk gyümölcsfáink egészségére. Mivel jómagam is "csináld magad" híve vagyok, természetesen nem fogok a legközelebbi gazdaboltig futni egy kis oltóviaszért. Tökéletesen egyszerű receptet találtam ugyanis az interneten:
A Hidegen folyó oltóviasz elkészítése a következő: egyenlő arányban méhviasz, tiszta gyanta, finom terpentin (jó a terpinol is), ipari szesz vagy egészségügyi szesz.
Elkészítése: egy edényben a méhviaszt felolvasztjuk, hozzákeverjük a gyantát, ha mind felolvadt levesszük a tűzről. A terpentint csak akkor keverjük hozzá, amikor az majdnem teljesen kihűlt, végül hozzáadjuk a szeszt. Az oltóviasz képlékeny, könnyen kenhető legyen. Ha megkeményedik, szesszel könnyen képlékennyé lehet tenni.
 
Tárolhatjuk akár műanyag, kiüresedett kézkrémes tégelyben, vagy befőttesüvegben is.
Az oltóviasszal bekent sebzett felület, akár még egy teljes ág eltávolításánál is idővel szépen begyógyul. (Lásd a képen)

Levelek

Itt van az ősz itt van újra,
hova tegyem a rengeteg levelem?

Persze csak a mai poszt kedvéért módosítottam a jól ismert versen. Valószínűleg sokan már teljesen eltakarították a leveleket az udvarból, hisz a levelek eltakarítása nem csak esztétikai szempontból előnyös. Fontos a lehullott levelek eltávolítása azért is, mert bizonyos baktériumok, és kór okozó anyagok a leveleken is át tudnak telelni. Három lehetőségünk van. Égetünk, ami újabb tilos egyes helyeken, jó mélyen elássuk, vagy, ami a lehető legjobb megoldás, komposztálunk. Ez utóbbi megoldás a leghatékonyabb, de sajnos a diófa leveleit ez esetben nem használhatjuk fel. Ezt sajnálattal vettem tudomásul, hisz a kertünkben a legnagyobb fa dió, és kettő is van belőle. Na mindegy - gondoltam, a cseresznye, körte, meggy, szilva, és barackfák levelei még jók lesznek a komposztba.A levelekből 4-6 hónap alatt lesz komposzt, amely nyers, sötét és omlós. A leveles komposztot általában a szerves talaj módosítására és kondicionálására használják, nem pedig műtrágyaként mert alacsony a tápanyagtartalma. Azonban figyeljünk oda, hogy ez esetben föléjük kell hinteni valamilyen más réteget, lehetőleg nitrogénben gazdag anyagot. Ezek: trágya, élelmiszer maradékok, leveles anyagok pl: pázsit és zöld levelek (bár ezt nehezen szerzünk novemberben).

További információk a komposztálásról:  http://onellato.blogspot.com/2011/06/komposztalasrol-roviden.html

Téliesítés a fáknak

Talán még kicsit korán van így november elején az ilyesmihez, de furcsa kényszert éreztem a poszt megírására.
A gyümölcsfáink védelme nagyon fontos, hiszen rengeteg kártevő garázdálkodik a környéken, kezdve a legapróbb, ártalmatlannak tűnő bogaraktól a szabadon kószáló nyulakig. Továbbá érdemes a földdel is foglalkozni egy picit.
A fa kérgének apró repedéseiben megbúvó rovarok ellen legjobb védekezés a meszelés. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy régebben azért hagyták abba a meszelést, mert a vastag megrepedezett mészréteg alatt a rovarok éppen hogy megbújhattak, ezért fontos a vékony felhordás. Másik nagy előnye, hogy a meszeléstől a fa törzse nem lesz annyira sötét, így télen nem melegítik fel annyira a nap sugarai. Ez azért hátrányos, mert ha nappal felmelegszik, éjjel pedig újra fagy, akkor idővel fagyrepedések jelentkeznek, az pedig hosszútávon tönkreteszi a fát. Tehát fontos, hogy meszelés előtt tisztítsuk meg a törzset óvatosan egy drótkefével, majd a helyesen kikevert meszet* nagyon vékonyan hordjuk fel (nem baj, ha úgy látszik nem fed rendesen). Száradás után szépen kifehéredik még jobban.
Ez után megtehetjük az első lépéseket a nyulak rágcsálása elleni védelem felé. A lényeg, hogy a fa törzsét vegyük körbe valamilyen anyaggal, ami gátolja a hozzáférést. Ez leggyakrabban a közönséges tyúkháló szokott lenni, de akinek kedve és forrása van hozzá, kipróbálhatja a csőszerelők által használt polifoamot.
A fa körüli földet, attól függően, hogy fiatal, vagy idősebb, kétféleképpen kezelhetjük. Ha idősebb fáról van szó, nyugodtan meglazíthatjuk, megforgathatjuk a talajt a törzs körül, hogy a téli csapadékot jobban beigya a föld. Ez nem tehető meg a fiatal, idei ültetésű fáknál, hisz a gyökerük még nem tarthat olyan erősen. Itt fontos feladat a törzs köré emelni egy kis földkupacot, betakarva azzal azt.

Remélem ismét sokat tudtam segíteni, sok sikert a téliesítéshez!
* mész keverési receptek kicsit később

Gyümölcsfáink tavaszi metszése

Megyei körkép - A gyümölcsfák metszését a rügyek kibomlásáig lehet károsodás nélkül elvégezni, mert később könnyen letörhetjük a hajtáskezdeményeket és ezzel csökkentjük a termést.

Akkor, ha sok termést akarunk, hosszúra metsszünk, ha viszont a hajtásképzés serkentése a célunk, rövidre kell metszeni. Nem szabad a nagy termés reményében metszetlenül hagynunk a fákat, mert ezzel megszüntetjük a termőrészek megújhodását, és hosszú távon inkább csökken a termés mennyisége. A helyes metszés egyensúlyt teremt a termő- és hajtórészek között. A visszametszés erősségét az előző évi növekedésből kalkulálhatjuk ki.
A fiatal fák alakító metszése után a termőre fordult gyümölcsfák hajtásait rendszeresen ritkítani kell, mert a termőfelület az évek során egyre inkább a korona külső részére húzódik. Ilyenkor a meredeken felfelé törő, sűrűsítő részeket tőből el kell távolítani, a kedvezőtlen irányba növő ágakat pedig a kedvező irányba néző csúcsrügyre metsszük vissza. Metszéskor a másik lényeges szempont a termőrész-ifjítás. A legtöbb fajta a két-három éves részeken terem, ezért az idős hajtások levágásával elérhetjük, hogy újak képződjenek. Metszéskor szedjük le a fákról és semmisítsük meg tavalyról maradt, betegségek kiindulópontjait jelentő gyümölcsmúmiákat.

A metszés nemcsak faj-, hanem fajtaspecifikus is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a körtét kell másként metszetni, mint a kajszit, hanem a jonatán metszése is különbözik a húsvéti rozmaringétól. A jonatán sok hosszú vesszőt nevel, de ezek kevésbé termékenyek, ezért célszerű visszametszeni őket, de az idared minden vesszőn megfelelően terem, ezért csak ritkítani kell. Az alma és a körte egyaránt a kétéves gallyakon hozza a legértékesebb termővesszőket, de a körte termőrészei lassabban öregednek, ezért ritkábban kell lecserélni őket.
Cseresznyénél és meggy- nél a hosszú vesszők alsó és középső részein találhatók a virágrügyek, ezeket túlságosan nem célszerű visszametszeni. A meggy gyorsan felkopaszodik, ha nem metsszük vissza a vázágakhoz közelebb eső elágazásokra.

Varga Ibolya/NAPLO