Konyhakert az erkélyen

Milyen növényeket és hogyan lehet nevelni akkor, ha csak pár négyzetméteres erkélyünk áll rendelkezésre?
Az erkélynek némiképpen eltérők a termelési adottságai, mint a szabadföldnek. Sokszor több oldalról zárt, így széltől védett. A magasság miatt nem érvényesül a talajmenti fagyok hatása. Más klíma alakul ki.
Szobában is lehet nevelni egyes növényeket, de itt már mások a fényviszonyok. Legtöbb fény az ablakoknál, és azok közelében van. De pl. petrezselymet, hagymát beljebb is lehet termeszteni, kevesebb fénynél is.
A termesztésre a kereskedelemben kapható virág és palántaföldek használhatók fel (pl. Florasca) Ezeket érdemes 1/3-ad arányban homokkal, kertészeti perlittel keverni a jobb talajszerkezet kialakítása miatt.


Termesztő edényekre különböző megoldások vannak:
Álló edények a különböző cserepeket, ládákat, csatornákat használhatunk fel. Mindenképpen szerezzünk be ezekhez megfelelő alátét tálcát, mert itt nincs lehetőség a nedvesség talajból való felszívására, csak abból, amit mi öntönk alá. Jó megoldás nagyobb ládákat beszerezni, és ebben elhelyezni cserepeket. Álló edénynek lehet számítani a különböző műanyag zsákokat, melyekbe középen kiperforált csövet helyezünk a locsolás miatt. Aztán ezekre oldalt lehet vágni különféle zsebeket, így emeletesen lehet termeszteni, külön szinteken növényeket, pl. szamócát. Vannak olyan cserép és műanyag edények, melyeken gyárilag vannak kialakított zsebek, ezeket egymásra is lehet helyezni.
Fekvő edényzet lehet lapos tálca, elfektetett zsák, csatorna elemből készült termesztő edény. Fából összeállított, fóliával bélelt ágyás.
Az edényeket el lehet helyezni a kövezeten felakasztva falra, kaspóként fellógatva, és korlátra, polcra, vagy virágtartóra elhelyezve.
Azt, hogy miket használunk a rendelkezésünkre álló hely és lehetőség határozza meg.
A növények szaporítási, és ápolási eljárásai megegyeznek a szabadföldben nevelt növényekével. Amire fokozott gondot kell fordítani, az a vízellátás. Inkább többször öntözzünk, a pangó vízréteg elkerülésére, a fertőzések megelőzésére elsősorban a tálcába. Lehet kapni drágább, vízadagolós ládákat, de ezeket csak egyszer kell beszerezni, évekig használhatók. Lehet tartályt elhelyezni, melyből csepegtető csövekkel jól adagolható a víz, és folyékony tápoldat.
A túlságosan nagy helyigényű növények kivételével szinte minden fajta termeszthető erkélyen. Azonban minden növénynek vannak kisbb növekedésű fajtái, így célszerű inkább ezeket kiválasztani.
Nagyobb ládába, vagy zsákba akár uborkát, paradicsomot, babot is ültethetünk, mert támrendszert is el lehet helyezni. Támrendszernek a földbe szúrt bambuszt, nádat, drótot, fara szerelt rácsot, műanyag növényhálót, zsinórt használhatunk.


Növények:
Bab: Bokorbabot cserépben, ládában, futóbabot támrendszer mellett termeszthetünk. A legegyszerűbben termeszthető növény.
Petrezselyem: Lakásban nem tudunk annyi gyökeret termeszteni, hogy sok legyen, de levele miatt egy két cserépben nevelhetünk metélő petrezselymet. Ezeknek a levele folyamatosan szedhető. Van sima és fodros levelű változata. A fodros dekoratívabb, a sima ízesebb.
Zeller. Szintén levele miatt tarthatjuk. Mindkét növényt lehet úgy is nevelni, hogy piacon veszünk egy –két gyökeret, és cserépbe ültetve hajtásokat hoz. Ekkor nem kell magról vesződni vele.
Zellernek is van kifejezetten szárzeller változata.
Retket Ládában, de egyszerű esőcsatornában is, melyet vízszintesen helyezünk el vethetünk. Nem melegigényes, az elsőként elvethető növények egyike. Folyamatos öntözést kíván.
Ugyanígy ládában, csatornában kerülhet elhelyezésre a fejes saláta. De ezt függőlegesen is termeszthetjük, zsák oldalába vágott lyukakba ültetve.
Karalábét szintén így termeszthetünk.
A fenti növényeket lehet keverten is ültetni, vetni. Egy nagyobb láda szélébe retket, beljebb salátát, hátul karalábét. A sarkokba, és közéjük akár dughagymát is tehetünk.
A hagyma és fokhagyma szintén jól elvan cserépben, a metélőhagymáról nem is beszélve.
Polcra, virágtartóra helyezett cserepekben (fűszernövények) majorannát, bazsalikomot, tárkonyt, rozmaringot, zsályát, borsfüvet, kakukkfüvet tarthatunk. Földön elhelyezve pár szál kapor és ánizs sem jön rosszul.
Paradicsomnak vannak kifejezetten balkon változatai is, mint a Vilma nevű, amiből ládában két-három tő is elfér. De lehet ültetni manót, Zömök nevű determináltat. Az a lényeg, hogy determinált jelzésű fajtát válasszunk. Ez a zacskóra rá van írva, ezek nem folyton növő és futó fajták. De pl Karóhoz kötve a Korall nevű, vagy egy tő Lugas F1, de Cherolla koktél is elfér.
Tehetünk a fal mellé egy ládában, vagy vízszintesen kivágott zsákban elültetve egy uborkát is. Jobb a kígyó, vagy saláta fajta erre a célra.
Paprikából lehet fehéret, (Tizenegyes, Fehérözön) vagy zöldet, de csípős fajtákat is ültetni.
Erkélyen is lehet kísérletezni. Megfigyeljük, hogy melyik fajta válik be, és azt termesztjük legközelebb. Ennyi mennyiséghez nem szükséges palántaneveléssel küszködni. Azt a pár palántát meg lehet venni piacon is.
Láthatjuk, hogy ha nincs kertünk, akkor is van kis mennyiségben próbálkozni, és élvezhetjük a saját termésünk ízét, gyönyörködhetünk a fejlődésükben.

Könyvajánló: http://www.libri.hu/konyv/konyhakert-az-erkelyen-1.html

forrás: http://ilkertje.blogspot.hu

Zöldellő városok

Hundertwasser-ház, Bécs

Mióta az ember ember, mindig igyekszik szebbé-jobbá tenni környezetét, biztonságos, ugyanakkor praktikus és szép otthont teremteni magának. 

Mióta a kisvárosból a fővárosba költöztem, rájöttem, hogy ez nem mindig olyan egyszerű. A buszon utazva nézem a komor házak pergő vakolatait, a koszos, túlzsúfolt utakat és látom az emberek szemében az örömöt, ha a parkban sétálhatnak kutyájukkal, futhatnak vagy kávézgathatnak, újságot olvasva.

Az ember eredendően vágyik vissza  a zöldbe. Nem hiába van annyi kertépítéssel, erkélycsinosítással, növényismertetővel megspékelt tv-műsor. Igény van rá. Ki ne érezné jobban magát, ha a környezete és lakóhelye virágoktól színes, fűszernövényektől illatos, kis kerti tótól csillogó lenne?A nagyvárosban sokszor nincs lehetőség telek, kert, erkély birtoklására, de persze vannak kivételek.

Gondoljunk csak a budapesti Wekerle-telepre, ahol a múlt század elején, szecessziós stílusban épült "lakótelep" lakásaihoz járt a kert, hogy a munkások, akik vidékről költöztek ide, otthonosan érezhessék magukat a nagyvárosban is. A West End Bevásárlóközpont tetőkertje pedig gondolom ismerős mindenkinek.

Chicago, Tokio és sok metropolisz felhőkarcolóinak teteje is egyre zöldül. (a National Geographic 2009. júliusi számában erről külön cikk is található.)

Hundertwasser-ház, Bécs

A bécsi Hundertwasser-ház is szép példaként szolgál: a ház falai közül fák törnek elő, az erkélyek burjánzanak és az egész házat átjárja az energia. A híres építész mindig is úgy gondolta, ha a házunk számára elveszünk egy területet a természettől, adjuk vissza azt legalább úgy, hogy a tetőt zölddé tesszük. Épületei ezért hatnak úgy, mintha falakkal tagolt kertek lennének, legyen az irodaépület vagy óvoda.

Ez a fajta környezettudatosság és „vissza a természetbe” gondolkodásmód nem újkeletű, de meg kell említeni, hogy a zöldtető és a tetőket nem csak szép, hasznos is.

Jól tudták ezt az izlandiak is, akik régen tudatosan építették úgy házaikat, hogy a tetőt gyep-vagy tőzegtéglákkal fedték be. A szigetelés ezzel megoldódott, ami a fáktól mentes, „csupafű”, szeles tengerparton igencsak előny.

A zöldtető és a tetőkert építészet ma már külön szakma. A tudás és a technika a régi, de az alapanyagok modernek: számos szigetelőanyag közül választhatunk. A tetőre ültethető növények választéka pedig nagyobb, mint hinnénk. A szakirodalom is folyamatosan bővül. Én a Cser Kiadó gondozásában megjelent Zöldtetők címűből puskáztam, melyet Gernot Minke írt.

Tegyük hát zölddé, amit lehet! Úgy szebb, nem igaz?

Források:

Harry Rand: Hundertwasser. Vince Kiadó, 2005

Gernot Minke: Zöldtetők. Cser Kiadó, Bp., 2009.

National Geographic, 2009. júliusi szám, Tetőkertek c. cikk

Fotók: 

Hundertwasser-ház, Bécs. 2009. szeptember.

Zöldtetős házak a skógari skanzenben. Skógar, Izland, 2011. október. 

Zöldtetős házak a skógari skanzenben, Izlandon.

Gyógygazok

Jön az ősz, itt van a nyakunkon. Sárgulnak a levelek, a fákon, bokrokon díszlő fénylő piros és fekete bogyók pedig azt jelzik, hogy a méhek áldásos tevékenysége, a beporzás ismét sikeres volt. Beérnek a gyümölcsök, a rétek pedig kezdenek magukhoz térni a hosszú, forró nyári időszak utáni párás hajnalokon.

El is töprengtem, hogy miért is vásárlunk még a boltban lekvárt, dzsemet, gyógyteát, ha mindez most karnyújtásnyira van, az orrunk előtt. Érik a bodza, a som, a madárberkenye. A kökény már kék, de még nem csípte meg a dér, a csipkebogyószüret is még várat magára. 

A kertek is burjánzanak, a virágok magokat hoznak, a gaz pedig mindig új erőre kap. De gondoltuk volna, hogy az útmenti gazok legjava mind gyógynövény? Tűzzel-vassal irtjuk a csalánt, a pitypangot, az útifüvet, pedig mind-mind a hasznunkra válhat, ha tudjuk, miként.

Kezembe vettem egy korábban vásárolt könyvem, amit hasznos útmutatóként most bátran ajánlok: Gertrud Scherftől a Vadon termő zöldségek és gyümölcsöket.

A könyvben részletes leírást kapunk a növényekről, felhasználásukról és az író még receptekkel is szolgál. Megtudhatjuk, hogyan készítsünk vadsalátát, zöldfűszeres vajat, kökénylevet, teákat, fűszerolajakat és kandírozott virágokat. A színes fotók segítenek a fajmeghatározásban, de nekem kedvet is adnak mindig valami újdonság kipróbálásához.

Ilyenkor, ősz elején mindig szívesen lapozgatom és rájövök, milyen gazdag éléskamra lehet egy erdő, egy kis rét vagy a kertünk egy kicsi szeglete. Merítsünk hát belőle bátran! Szedjünk csalánt, cickafarkot, mályvát magunk, ahelyett, hogy több száz forintot kiadnánk érte csak azért, mert csinos tasakban jól néz ki. Főzzünk a bogyókból dzsemet, lekvárt ízlésünk szerint. Sok idő, de megtérül, hiszen fillérekből kapunk finom, vitamindús, színezékmentes élelmiszereket. 

Van azonban, amire figyelni kell: csak azt szedjük le, amit ismerünk és ügyeljünk arra, hogy ne legyen a növény szennyezett.

Jó gyűjtögetést és spájzolást mindenkinek!

Januári olvasnivaló

Lassan eltelik a január is. Ahogy rendszeres olvasóink láthatják igencsak bejegyzésekben szegény hónapot zárunk, hiszen télen nem igazán van akármit is csinálni, és mivel próbálunk az aktualitásra törekedni, az évszakhoz illő bejegyzéseket részesítjük előnyben.
Ilyenkor a nyáron, vagy ősszel eltett befőttek, savanyúság, és füstölt húsok elfogyasztásával, és esetleg a szellemi fejlődéssel, olvasás, stb. foglalkozhatunk. Így teszek én is, és ezen apropóból szeretném megosztani az olvasókkal egyik kedvenc novellámat, melyet a napokban olvastam. A Jack London tollából származó történet, melynek címe Tüzet rakni, igazán illik a téli hangulathoz, és a megrögzött téli természetjárók is sok hasznos tanácsot vehetnek belőle.
A rövid novella a következő címen érhető el:
https://docs.google.com/open?id=0B2cxYhreUrWvNWJkY2UzNjgtZWU3Ny00ZjdmLWI2MDMtNDg5OTc3MTQyZjhm

Közeleg a tél

Bár már december van, de a tél még várat magára az idő sem túl hideg mostanság. Azonban azok számára, akik összhangban élnek a természettel egy jóval nyugodtabb időszak következik. A téli tűzifa felaprítva a libákat már novemberben levágtuk, és lassan előkerülnek a pálinkák, amik ilyenkor télen a disznóvágás elengedhetetlen kellékei. De ha inkább az otthon melegét kívánjuk élvezni, akár a kandallónk előtt, ha van, akár egy kényelmes fotelben, akkor sem muszáj passzívan tölteni a telet. A korai sötétedés és hideg idő kiváló lehetőséget ad a szellemi fejlődéshez. Olvassunk könyveket, hallgassunk zenéket vagy végezzünk kézművesmunkákat a melegben. Kiváló könyvek kerültek a napokban a kezembe, melyek társaink lehetnek a téli estékre. Először ajánlanám Jack London: A barna Farkas című kötetét, mely más kutyás történeteket is tartalmaz, hisz igazán leköti az embert. Ha regényre vagyunk kíváncsiak tőle ajánlhatom a Fehér Agyar  című írását, melyből filmadaptáció is készült, tehát akár meg is nézhetjük. J. F. Cooper neve talán ismerős lehet egyesek számára, hisz ő írta a szintén filmvászonra vitt regényt Az utolsó mohikánt. Egy másik műve, mely az én könyvespolcomon is megtalálható a Vadölő. Érdemes elolvasni. Hogy a hölgyekre és azokra is gondoljak, akik a romantikus történetekért rajonganak, egy hazai gyöngyszemet, Fekete István: Hajnal Badányban című könyvét szeretném még ajánlani, bár ezt més nem volt szerencsém elolvasni, de jó véleményt hallottam róla.
Kívánok mindenkinek kellemes feltöltődést és stresszmentes készülődést a karácsonyra, hisz oly fölösleges az a sok idegesség nem?

Könyvajánló II.

A napokban böngésztem az antik könyvek között az interneten, és számos nagyon hasznos kiadványra bukkantam, ezek közül pár darabra, azonnal le is csaptam, és már ma át is vehettem őket Veszprémben.
Ezek közül az első, amit azonnal kézbe vettem egy igen vékony kis könyvecske. Nem számít, ha nem túl tartalmas, pár száz forintot megért - gondoltam magamban. Amikor azonban fellapoztam, meglepetten láttam, hogy ez nem egy szakkönyv, hanem sokkal inkább egy szótár. Rá kellett jönnöm, hogy sokkal értékesebb darabot tartok a kezemben, mint az elsőnek tűnik.
Kaplonyi Károly: Mezőgazdasági kiskalauz című műve ez, melyet 1962-ben adtak ki. Bár elavultnak gondolhatnánk a majd' ötven éves kiadványt, el kell gondolkoznunk, hogy egy olyan ősi mesterség esetén, mint a mezőgazdaság, elavultságról szó sem lehet 50 év alatt. Ezt azért is állítom ilyen bátran, mivel az utóbbi 20 év kormánytól, és politikától függetlenül egyértelműen hanyatlást hozott ebben az iparágban, így aktuális és komolyan hasznos művekre már senki nem számíthat esetleg a hobbikertészkedés témakörét érintve.
A könyv a szerző elmondása szerint nem értelmező szótár, és nem is lexikon, valahol a kettő között határozhatnánk meg. Elsősorban egyszerűsége, tömörsége és lényegre törő megfogalmazásai teszik olyan nagyszerű kézikönyvé, amilyen. Ezt magam is megállapítottam, hiszen nem csak az egyszerű mezőgazdaság, de az állattenyésztés, állategészségügy, növénytermesztés, vadászat, erdészet, halászat szakszavai is megtalálhatóak benne. a megközelítőleg 3500 szócikkhez nem csak egyszerű magyarázat, de olykor használati, alkalmazási leírás is található. összefoglalva bárki számára hasznos lehet, aki a gazdálkodás valamely területén szeretne elmélyedni, és előfordulhat, hogy ismeretlen szavakkal is találkozik.
Író: Kaplonyi Károly
Cím: Mezőgazdasági kiskalauz
Alcím: A legfontosabb mezőgazdasági fogalmak és szakkifejezések magyaázata
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1962.

További könyvajánlók előkészületben:
Kozma György (Szerk.): Házunk tája - aranybánya
Dr. Merényi Károly : Kiskerti tanácsadó
Pappné Dr. Tarányi Zita: Zöldségek termesztése a kiskertben
Pappné Dr. Tarányi Zita: Gyümölcsök termesztése a kiskertben