Kiút a mókuskerékből

Egyre jobban úgy vagyok vele, hogy amint lehet csatlakozom egy ilyen közösséghez, vagy ha mást nem alapítok egyet. Ha ez az álmom teljesülne, valószínűleg a legboldogabb emberek közé tartozhatnék...

Természetes növényvédő-szerek házilag

Konyhakert az erkélyen

Milyen növényeket és hogyan lehet nevelni akkor, ha csak pár négyzetméteres erkélyünk áll rendelkezésre?
Az erkélynek némiképpen eltérők a termelési adottságai, mint a szabadföldnek. Sokszor több oldalról zárt, így széltől védett. A magasság miatt nem érvényesül a talajmenti fagyok hatása. Más klíma alakul ki.
Szobában is lehet nevelni egyes növényeket, de itt már mások a fényviszonyok. Legtöbb fény az ablakoknál, és azok közelében van. De pl. petrezselymet, hagymát beljebb is lehet termeszteni, kevesebb fénynél is.
A termesztésre a kereskedelemben kapható virág és palántaföldek használhatók fel (pl. Florasca) Ezeket érdemes 1/3-ad arányban homokkal, kertészeti perlittel keverni a jobb talajszerkezet kialakítása miatt.


Termesztő edényekre különböző megoldások vannak:
Álló edények a különböző cserepeket, ládákat, csatornákat használhatunk fel. Mindenképpen szerezzünk be ezekhez megfelelő alátét tálcát, mert itt nincs lehetőség a nedvesség talajból való felszívására, csak abból, amit mi öntönk alá. Jó megoldás nagyobb ládákat beszerezni, és ebben elhelyezni cserepeket. Álló edénynek lehet számítani a különböző műanyag zsákokat, melyekbe középen kiperforált csövet helyezünk a locsolás miatt. Aztán ezekre oldalt lehet vágni különféle zsebeket, így emeletesen lehet termeszteni, külön szinteken növényeket, pl. szamócát. Vannak olyan cserép és műanyag edények, melyeken gyárilag vannak kialakított zsebek, ezeket egymásra is lehet helyezni.
Fekvő edényzet lehet lapos tálca, elfektetett zsák, csatorna elemből készült termesztő edény. Fából összeállított, fóliával bélelt ágyás.
Az edényeket el lehet helyezni a kövezeten felakasztva falra, kaspóként fellógatva, és korlátra, polcra, vagy virágtartóra elhelyezve.
Azt, hogy miket használunk a rendelkezésünkre álló hely és lehetőség határozza meg.
A növények szaporítási, és ápolási eljárásai megegyeznek a szabadföldben nevelt növényekével. Amire fokozott gondot kell fordítani, az a vízellátás. Inkább többször öntözzünk, a pangó vízréteg elkerülésére, a fertőzések megelőzésére elsősorban a tálcába. Lehet kapni drágább, vízadagolós ládákat, de ezeket csak egyszer kell beszerezni, évekig használhatók. Lehet tartályt elhelyezni, melyből csepegtető csövekkel jól adagolható a víz, és folyékony tápoldat.
A túlságosan nagy helyigényű növények kivételével szinte minden fajta termeszthető erkélyen. Azonban minden növénynek vannak kisbb növekedésű fajtái, így célszerű inkább ezeket kiválasztani.
Nagyobb ládába, vagy zsákba akár uborkát, paradicsomot, babot is ültethetünk, mert támrendszert is el lehet helyezni. Támrendszernek a földbe szúrt bambuszt, nádat, drótot, fara szerelt rácsot, műanyag növényhálót, zsinórt használhatunk.


Növények:
Bab: Bokorbabot cserépben, ládában, futóbabot támrendszer mellett termeszthetünk. A legegyszerűbben termeszthető növény.
Petrezselyem: Lakásban nem tudunk annyi gyökeret termeszteni, hogy sok legyen, de levele miatt egy két cserépben nevelhetünk metélő petrezselymet. Ezeknek a levele folyamatosan szedhető. Van sima és fodros levelű változata. A fodros dekoratívabb, a sima ízesebb.
Zeller. Szintén levele miatt tarthatjuk. Mindkét növényt lehet úgy is nevelni, hogy piacon veszünk egy –két gyökeret, és cserépbe ültetve hajtásokat hoz. Ekkor nem kell magról vesződni vele.
Zellernek is van kifejezetten szárzeller változata.
Retket Ládában, de egyszerű esőcsatornában is, melyet vízszintesen helyezünk el vethetünk. Nem melegigényes, az elsőként elvethető növények egyike. Folyamatos öntözést kíván.
Ugyanígy ládában, csatornában kerülhet elhelyezésre a fejes saláta. De ezt függőlegesen is termeszthetjük, zsák oldalába vágott lyukakba ültetve.
Karalábét szintén így termeszthetünk.
A fenti növényeket lehet keverten is ültetni, vetni. Egy nagyobb láda szélébe retket, beljebb salátát, hátul karalábét. A sarkokba, és közéjük akár dughagymát is tehetünk.
A hagyma és fokhagyma szintén jól elvan cserépben, a metélőhagymáról nem is beszélve.
Polcra, virágtartóra helyezett cserepekben (fűszernövények) majorannát, bazsalikomot, tárkonyt, rozmaringot, zsályát, borsfüvet, kakukkfüvet tarthatunk. Földön elhelyezve pár szál kapor és ánizs sem jön rosszul.
Paradicsomnak vannak kifejezetten balkon változatai is, mint a Vilma nevű, amiből ládában két-három tő is elfér. De lehet ültetni manót, Zömök nevű determináltat. Az a lényeg, hogy determinált jelzésű fajtát válasszunk. Ez a zacskóra rá van írva, ezek nem folyton növő és futó fajták. De pl Karóhoz kötve a Korall nevű, vagy egy tő Lugas F1, de Cherolla koktél is elfér.
Tehetünk a fal mellé egy ládában, vagy vízszintesen kivágott zsákban elültetve egy uborkát is. Jobb a kígyó, vagy saláta fajta erre a célra.
Paprikából lehet fehéret, (Tizenegyes, Fehérözön) vagy zöldet, de csípős fajtákat is ültetni.
Erkélyen is lehet kísérletezni. Megfigyeljük, hogy melyik fajta válik be, és azt termesztjük legközelebb. Ennyi mennyiséghez nem szükséges palántaneveléssel küszködni. Azt a pár palántát meg lehet venni piacon is.
Láthatjuk, hogy ha nincs kertünk, akkor is van kis mennyiségben próbálkozni, és élvezhetjük a saját termésünk ízét, gyönyörködhetünk a fejlődésükben.

Könyvajánló: http://www.libri.hu/konyv/konyhakert-az-erkelyen-1.html

forrás: http://ilkertje.blogspot.hu

Zöldellő városok

Hundertwasser-ház, Bécs

Mióta az ember ember, mindig igyekszik szebbé-jobbá tenni környezetét, biztonságos, ugyanakkor praktikus és szép otthont teremteni magának. 

Mióta a kisvárosból a fővárosba költöztem, rájöttem, hogy ez nem mindig olyan egyszerű. A buszon utazva nézem a komor házak pergő vakolatait, a koszos, túlzsúfolt utakat és látom az emberek szemében az örömöt, ha a parkban sétálhatnak kutyájukkal, futhatnak vagy kávézgathatnak, újságot olvasva.

Az ember eredendően vágyik vissza  a zöldbe. Nem hiába van annyi kertépítéssel, erkélycsinosítással, növényismertetővel megspékelt tv-műsor. Igény van rá. Ki ne érezné jobban magát, ha a környezete és lakóhelye virágoktól színes, fűszernövényektől illatos, kis kerti tótól csillogó lenne?A nagyvárosban sokszor nincs lehetőség telek, kert, erkély birtoklására, de persze vannak kivételek.

Gondoljunk csak a budapesti Wekerle-telepre, ahol a múlt század elején, szecessziós stílusban épült "lakótelep" lakásaihoz járt a kert, hogy a munkások, akik vidékről költöztek ide, otthonosan érezhessék magukat a nagyvárosban is. A West End Bevásárlóközpont tetőkertje pedig gondolom ismerős mindenkinek.

Chicago, Tokio és sok metropolisz felhőkarcolóinak teteje is egyre zöldül. (a National Geographic 2009. júliusi számában erről külön cikk is található.)

Hundertwasser-ház, Bécs

A bécsi Hundertwasser-ház is szép példaként szolgál: a ház falai közül fák törnek elő, az erkélyek burjánzanak és az egész házat átjárja az energia. A híres építész mindig is úgy gondolta, ha a házunk számára elveszünk egy területet a természettől, adjuk vissza azt legalább úgy, hogy a tetőt zölddé tesszük. Épületei ezért hatnak úgy, mintha falakkal tagolt kertek lennének, legyen az irodaépület vagy óvoda.

Ez a fajta környezettudatosság és „vissza a természetbe” gondolkodásmód nem újkeletű, de meg kell említeni, hogy a zöldtető és a tetőket nem csak szép, hasznos is.

Jól tudták ezt az izlandiak is, akik régen tudatosan építették úgy házaikat, hogy a tetőt gyep-vagy tőzegtéglákkal fedték be. A szigetelés ezzel megoldódott, ami a fáktól mentes, „csupafű”, szeles tengerparton igencsak előny.

A zöldtető és a tetőkert építészet ma már külön szakma. A tudás és a technika a régi, de az alapanyagok modernek: számos szigetelőanyag közül választhatunk. A tetőre ültethető növények választéka pedig nagyobb, mint hinnénk. A szakirodalom is folyamatosan bővül. Én a Cser Kiadó gondozásában megjelent Zöldtetők címűből puskáztam, melyet Gernot Minke írt.

Tegyük hát zölddé, amit lehet! Úgy szebb, nem igaz?

Források:

Harry Rand: Hundertwasser. Vince Kiadó, 2005

Gernot Minke: Zöldtetők. Cser Kiadó, Bp., 2009.

National Geographic, 2009. júliusi szám, Tetőkertek c. cikk

Fotók: 

Hundertwasser-ház, Bécs. 2009. szeptember.

Zöldtetős házak a skógari skanzenben. Skógar, Izland, 2011. október. 

Zöldtetős házak a skógari skanzenben, Izlandon.

Ehető virágok

Nevelés, gyűjtés Az ehető virágok dísznövényként nevelhetők. Próbáljunk a legoptimálisabb körülményeket teremteni számukra. Kerüljük a műtrágyázást és növényvédő szerek használatát. Sokukat konténerben is tarthatjuk. Ha többféle növényt nevelünk együtt, a széles rovar populáció csökkenti a növényvédelmi problémákat. Néhány tipp: Az elhalt körömvirág fejeket szórjuk el a növényeink körül. Ültessük össze a szamócát és a sarkantyúvirágot. A hagyma minden környezetnek jót tesz. A virágok ízét begyűjtés előtt teszteljük. Hűvös napszakban szüreteljünk, amikor a harmat már felszáradt. Csak kinyílt virágokat szedjünk. Nem megfelelőek sem az elnyílt, sem a bimbós virágok. A portokot és porzószárat ajánlatos eltávolítani. Felhasználásig hűvös helyen tároljuk a virágokat. A hosszú szárúakat vízbe is tehetjük. A rövid szárú virágokat rövidebb ideig lehet tárolni. Benedvesített szűrőpapírba csavarjva tegyük őket nejlon zacskóba, hűtőbe. Amit mindenkinek tudni kell! Nem minden virág ehető. Vagyis, fogyasztása, díszítésre használata előtt győződjünk meg arról, hogy valóban fogyasztható-e. Nem fogyaszthatók a kemikáliákkal kezelt növények virágai! Végül, de nem utolsósorban kizárólag kis mennyiségben használjuk őket, különben emésztési problémák jelentkezhetnek. Ne fogyasszunk kertészetben, virágboltban vásárolt virágokat. Allergiások ne fogyasszanak virágokat! Néhány ehető virágról röviden: Hagyma (Allium) A hagyma nemzetségbe tartozó növények virágai mind ehetőek. A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál. Angyalgyökér (Angelica archangelica) A nyár közepén, végén virágzó, kétnyári orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) virágainak színe a levendulakéktől a rózsa-vörösig változik. A növény minden része, így virága is fogyasztható. Íze a zelleréhez, az édesgyökérhez hasonlatos. Almafa (Malus) Az almafa (Malus) virágai gyümölcsös édességek remek kiegészítői. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhat, ezért csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Büdöske (Tagetes) A büdöske (Tagetes) virága nem csupán kertünket díszíti. A büdöskék virágszirmait gyógyteák, saláták, köretek ízesítésére használhatjuk. A sáfrányt helyettesíti. Létezik citrom zamatú változat is. Összevágott szirmait ajánlják rizshez, liszthez keverve, levesekbe. A T. paprika fűszeres ízű szirmaival fűszervaj, főtt tészta ízesíthető. Ibolya (viola odorata) Az ibolya (viola odorata) virágát édességek díszítésére, cukrok, teák, ecetek illatosítására is felhasználják. Sok női parfüm virágillatának eleme az ibolyaillat. Levelét saláták készítésénél használhatjuk. Sőt a leveleket főve is fogyaszthatjuk levesek, szaftos ételek ízesítőjeként. Rózsák (Rosa) A rózsák mérete, illata, íze igen nagy változatosságot mutat. A régi nemesítések virágai ízesebbek (Rosa rugosa). A virágok íze parfümös, a zöld almáéra és szamócáéra emlékeztet. A virágok szirmait úgy szedjük, hogy az alsó fehéres részt eltávolítjuk. Édességeket, desszerteket, salátákat ízesíthetünk velük. Sarkantyúvirág (Tropaeolum majus) A sarkantyúvirág (Tropaeolum majus) a kertek álom virága. Gondozást alig igényel, magról szaporodik, és minden évben előbukkan. Hamar elszaporodik. A hagyományosan sárga-, narancsszínű, krepp papírhoz hasonló virágok mellet egyre több színvariáció fordul elő. A virágok íze az édes borséra emlékeztet. Sajtokkal, salátákkal fogyasztják. Még néhány virág Begónia: kissé csípős, citromos ízű. Szegfű: szegfűszeghez hasonló ízű. Krizantém: pikánsan kesernyés ízű. Sásliliom: friss salátalevélhez hasonló ízű, enyhe gesztenyés beütéssel. Körömvirág: erős "zöld" ízű, csak a szirmok ehetők, a pollen allergiát okozhat. Kankalin: édes ízű. Tök: édes ízű. Tulipán: uborkáéhoz hasonlító ízű, ropogós; csak a szirmok ehetők, a pollen allergiát okozhat. Rózsaital recept Hozzávalók:3 kinyílt, friss virág, 1 l. víz, 1 ek. citromlé, 3 ek. cukor. Elkészítés: A forrásban lévő vízhez adjuk hozzá a gondosan előkészített rózsaszirmokat, a citromlét. Majd húzzuk le a tűzről, és 6-10 óra hosszat hagyjuk állni. Öntsük át kancsóba, vegyük ki a szirmokat, és adjuk hozzá a cukrot. Hűtsük le a hűtőben, és fogyasszuk el. forrás: kertpont.hu

Palántanevelés helyzetjelentés

Kedves palántanevetők!

Ahogy a képen is látszik az első próbálkozások a palántanevelésre sikerrel jártak. Az ablakban elhelyezett kis tárolóban növesztett paradicsom és paprika gyönyörűen kibontakozott, és már csak egy ici-picit kell várni a kiültetéssel.

A palántázással kapcsolatos további információkért olvasd el ezt a cikkünket:

Palántanevelés házilag

Kerttervezés

Elnézést a kényelmetlen képelhelyezésért...
Kitört a tavasz, most már a tyúkok is bátrabban merészkednek elő kapirgálni, és nem csak pár percig bírják. Az igazán nagy fanatikusok, ugyan a -10 fokban is találtak maguknak munkát az udvaron, de azért az igazi teendők ideje most jött el. Ültetni még nem érdemes, mert ha olyan szerencsés helyzetben is lennénk, hogy nem fagy például a borsónk, a madarak, akik még élelem szűkében vannak ilyenkor kora tavasszal az előtörő hajtásokat felfedezve, rögtön kiszedegetik az elvetett magokat a földből. Éppen ezért foglalkozzunk inkább más dolgokkal.
Valahol azt olvastam, hogy a tudatos kertészkedés legfontosabb lépcsője a tervezés, hiszen anélkül az egész nem ér semmit. Éppen ezért úgy döntöttem írok egy cikket erről a fontos munkafolyamatról, hiszen éppen aktuális…

A első teendő, ha tervezünk, hogy számba vegyük, hogy mekkora területünk is van, amit biztosan kertészkedésre szeretnénk fordítani. A mi esetünkben az udvarnak kb. az egynegyede kerül hasznosításra már évek óta. A többi a csirkék és libák kifutója, díszkert és sima udvar. Ez kb. 200 – 250 m2-nyi területet jelent. A képen láthatóan körbekerített rész. Ezek után végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk termeszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora kert nem fog tudni ellátni egy 6 fős háztartást, mint a mienk, de minden bizonnyal megkönnyíti a mindennapokat, hogy nem mindig a bolti rossz minőségű, éretlenül leszedett, és kényszerérett zöldségnek nehezen nevezhető vackokat kell venni. Figyelembe kell venni, hogy a kertben már helye van több gyümölcsfának és bokornak. Alul középen a barackfa, mely ínycsiklandozó lekváralapanyagot hoz minden évben. A bal szélen egy nagyobb szilvafa, majd kettő egészen kicsi, pár éves őszibarackfa. A kerten belül még van egy almafa, továbbá a jobb oldali kerítésnél végig málnabokrok, a kert végében feketeszeder, míg a bal kerítésnél ribizli sorakozik. Ezek természetesen évről évre szolgálnak fagyasztanivaló finomságokkal. Ezentúl nem szabad elfeledkezni a kert közepén átívelő szőlőről sem, mely a fehér keretekre van felfuttatva, s pusztán csemegézés céljából termesztjük.

Számba kell vennünk tehát, hogy mit akarunk termeszteni! Én a következő zöldségeket írtam össze: paradicsom, paprika, cukorborsó, zöldbab, krumpli, uborka, saláta, sóska, sütőtök, eper, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma. Általában ezeket a növényeket próbáljuk meg, ha minimális mennyiségben is, de magunknak előállítani.

Az elhelyezést illetően a képen látható módon felosztjuk a kertet, és megvariálva az előző évi rendet, az egyenletes tápanyagfelvétel miatt, megtervezzük az új elosztást, ami a következő:
1. sütőtök, paprika, paradicsom
2. krumpli
3. zöldbab
4. cukorborsó
5. eper
6. sárgarépa
7. sóska
8. saláta
9. komposztáló
10. krumpli
11. uborka
12. zöldbab
13. cukorborsó
14. sárgarépa, fehérrépa
15. hagyma
Ez az elosztás talán nem tűnik következetesnek az egyes növények több helyre való telepítése miatt, de az előző évi tapasztalatok ezt a módszert igazolják.
Jó tervezést mindenkinek!!!

Palántanevelés házilag

A primőrtermesztés legnehezebb és legkockázatosabb része a palántanevelés. Az, ami egy jól fűthető és világos palántanevelőben megvalósítható, az nem kivitelezhető a lakásban. A legvilágosabb szoba, üveges veranda sem alkalmas a jó minőségű, fényhiányban nem megnyúlt, zömök palánták előállítására.
Ezt minden alkalommal, amikor a házi, saját célú palántanevelés után érdeklődnek az olvasóink, elmondjuk, ugyanis a beteg, gyenge palántákból egészséges növények soha nem fejlődnek, olcsóbb, ha vásárlunk palántákat. Ha ennek ellenére valaki mégis meg akarja otthon próbálni a palánták előállítását, azoknak a következőket tanácsoljuk, javasoljuk:
Fény: A fényben leggazdagabb helyiséget válasszuk ki a palántanevelésre, ott is a növényeket az ablak közvetlen közelében helyezzük el. (A közönséges izzóval történő megvilágítás nem használ, gyakran az égőtest árnyékolása nagyobb, mint az általa kibocsátott fény mennyisége.)
Hőmérséklet szabályozása: A palánták hőigénye – a fejlődési fázistól függően – változik: csírázáskor magasabb, szikleveles korban alacsonyabb, majd a lomblevelek kifejlődése idején megint magasabb. Növényfajoktól függően ezek az értékek a következők szerint alakulnak:
Paprikánál: csírázáskor 28-30 °C, szikleveles korban 17-20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Paradicsomnál: csírázáskor 25-28 °C, szikleveles korban 16-20 °C, lombleveles korban 18-20 °C.
Uborka, dinnye, spárgatök esetében: csírázáskor 26-28 °C, szikleveles korban 16- 20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Káposztaféléknél: csírázáskor 16-20 °C, szikleveles korban 12-16 °C, lombleveles korban: 16-18 °C.
Tojásgyümölcs: csírázáskor 28-30 °C, szikleveles korban 16-20 °C, lombleveles korban 20-22 °C.
Fejes saláta: csírázáskor 12-15 °C, szikleveles korban 8-12 °C, lombleveles korban 12-15 °C, nappal, napos idő esetén 16-18 °C.
Az értékek a januári-februári, általában fényben szegényebb időszakra értendők, napos időben ennél akár 3-5 °C-kal magasabbak is lehetnek. A lakásban uralkodó gyengébb fényviszonyok magasabb hőmérséklet tartásával nem pótolhatók, sőt azzal csak rontjuk a feltételeket, ha a gyenge fényhez képest aránytalanul magas hőmérsékletet tartunk, eredménye a megnyúlt palánta.
Nedvesség, páratartalom: Palántanevelés idején a talajnedvesség iránti igény is változó. A magvetéskor, egészen a kelésig nedves talajt igényel a növény, csak akkor gyors és lendületes a csírázás, ha a talaj víztartalma megközelíti a vízkapacitás maximális értékét, de ez egy jó szerkezetű közegnél (pl. tőzeg) nem jelenti a levegőtlenséget. Viszont a szikleveles korban már nagyon hátrányos az erősen nedves talaj, a megnyúlás és a palántadőlés betegség miatt. Ebben az időszakban vissza kell fogni a vizet, csak nagyon indokolt esetben szabad öntözni, és úgy, és annyit, hogy a növény mielőbb, a délelőtti órákban felszáradjon. De a talaj teljes kiszárítása is nagyon visszavetheti a palántákat fejlődésükben, megbarnulnak, súlyosabb esetben „elégnek", a gyökerek, és csak akkor indul meg a fejlődés, ha újabb gyökerek képződnek, ami a palántanevelési idő jelentős elhúzódásával jár. Erre ott kell különösen vigyázni, ahol a palánták alatt fűtés van, pl. radiátorra tettük a ládákat, a cserepeket.
A sziklevelek kifejlődése után – ez növényfajonként változó – a lomblevelek megjelenésével fokozatosan megindul az erősebb párologtatás, és ez a fényviszonyoktól függően fokozatosan növekszik. Idővel egyre több vízre van szüksége a növénynek, egyre magasabb nedvességtartalmat kell a talajban számára biztosítani. Pikírozáskor (tűzdeléskor) újból közel 100%-os vízkapacitásra kell a talajt feltölteni, aminek elsősorban az az oka, hogy a vizes, sárszerű talajból „kitépett" és hasonló nedvességtartalmú talajba ültetett növények gyökerei kevésbé sérülnek meg, mint egy szárazabb közegben, arról nem is beszélve, hogy a vizes közegben gyorsabban kezdenek növekedni.
Nagyon nehéz a páratartalmat a lakásokban szabályozni. Pedig a sikeres palántanevelés egyik feltétele a megfelelő lég nedvesség. A fóliák alatt rendszerint nem az alacsony, hanem a túl magas, lakásban az alacsony páratartalom szokta a téli hónapokban a gondot okozni. 75-85% körüli légnedvesség tekinthető ideálisnak.
A kiültetés előtt majd nagyon fontos a palánták edzése, azaz fokozatosan a kiültetés helyén (üvegház, fűtött vagy fűtetlen fólia, szabadföld) uralkodó hő-, fény- és páraviszonyokhoz történő fokozatos szoktatás. Ennek megvalósítása egy átlagos lakásban gyakorlatilag lehetetlen. Pedig az edzés hiányában kiültetett palánták legtöbbször pusztulásra vannak ítélve. Ezzel nem elijeszteni szeretnénk olvasóinkat a primőrkertészkedéstől, a házi palántaneveléstől, inkább fel szeretnénk azokra a gyakori veszélyekre és hibákra hívni figyelmüket, amelyeket évről évre tapasztalunk az otthon palántát nevelő olvasóink körében.

Forrás:
Dr. Terbe István
Kerti Kalendárium 2012/1-2.

A föld nélküli termés

A pisztráng trágyázza a petrezselymet, a petrezselyem megtisztítja a pisztráng vizét. Nincsenek vegyszerek, nincsenek kártevők, kapálás. Csak olcsó és egészséges hal és zöldség a kert végében, egész évben.
Magyar agrárforradalom, télen is termő kert, föld helyett kavicságyban.
Tarold le a sufnit, építs akvapóniás szolárházat!