A következő címkéjű bejegyzések mutatása: udvar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: udvar. Összes bejegyzés megjelenítése
Téli madáretetés
.JPG)
Visszavonhatatlanul beköszöntött a csontig hatoló fagy és repkednek kint a mínuszok. Közeleg a karácsony és mi mással sem foglalkozunk, csak azzal, hogy minél tökéletesebb legyen az ünnep.
Azonban ne csak embertársainkra gondoljunk, hanem az éhes madarakra is, amik nyáron serényen irtották virágainkról a levéltetveket és hernyókat, reggelente pedig megörvendeztettek minket énekükkel. Most van itt az ideje, hogy köszönetet mondjunk nekik, és megajándékozzuk őket finom falatokkal, mert nagy szükségük van rá ilyenkor. Mellesleg nem utolsó látvány a karácsonyi díszbe öltöztetett lakás ablakából a tarka madársereget nézni, nem? Számomra így tökéletes a karácsony.
És hogy mit, hogyan, miért? Az alábbi linkeket megnyitva megtudhatod. Összeszedtem egy csokorra valót, hogy böngészhess kedvedre. Van itt madáretető-készítés (akár egy flakonból is), madáreleség-készítés, szakértői tanácsok és még egy kis dizájn is.
Kerttervezés
Elnézést a kényelmetlen képelhelyezésért...
Kitört a tavasz, most már a tyúkok is bátrabban merészkednek elő kapirgálni, és nem csak pár percig bírják. Az igazán nagy fanatikusok, ugyan a -10 fokban is találtak maguknak munkát az udvaron, de azért az igazi teendők ideje most jött el. Ültetni még nem érdemes, mert ha olyan szerencsés helyzetben is lennénk, hogy nem fagy például a borsónk, a madarak, akik még élelem szűkében vannak ilyenkor kora tavasszal az előtörő hajtásokat felfedezve, rögtön kiszedegetik az elvetett magokat a földből. Éppen ezért foglalkozzunk inkább más dolgokkal.
Valahol azt olvastam, hogy a tudatos kertészkedés legfontosabb lépcsője a tervezés, hiszen anélkül az egész nem ér semmit. Éppen ezért úgy döntöttem írok egy cikket erről a fontos munkafolyamatról, hiszen éppen aktuális…
A első teendő, ha tervezünk, hogy számba vegyük, hogy mekkora területünk is van, amit biztosan kertészkedésre szeretnénk fordítani. A mi esetünkben az udvarnak kb. az egynegyede kerül hasznosításra már évek óta. A többi a csirkék és libák kifutója, díszkert és sima udvar. Ez kb. 200 – 250 m2-nyi területet jelent. A képen láthatóan körbekerített rész. Ezek után végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk termeszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora kert nem fog tudni ellátni egy 6 fős háztartást, mint a mienk, de minden bizonnyal megkönnyíti a mindennapokat, hogy nem mindig a bolti rossz minőségű, éretlenül leszedett, és kényszerérett zöldségnek nehezen nevezhető vackokat kell venni. Figyelembe kell venni, hogy a kertben már helye van több gyümölcsfának és bokornak. Alul középen a barackfa, mely ínycsiklandozó lekváralapanyagot hoz minden évben. A bal szélen egy nagyobb szilvafa, majd kettő egészen kicsi, pár éves őszibarackfa. A kerten belül még van egy almafa, továbbá a jobb oldali kerítésnél végig málnabokrok, a kert végében feketeszeder, míg a bal kerítésnél ribizli sorakozik. Ezek természetesen évről évre szolgálnak fagyasztanivaló finomságokkal. Ezentúl nem szabad elfeledkezni a kert közepén átívelő szőlőről sem, mely a fehér keretekre van felfuttatva, s pusztán csemegézés céljából termesztjük.
Számba kell vennünk tehát, hogy mit akarunk termeszteni! Én a következő zöldségeket írtam össze: paradicsom, paprika, cukorborsó, zöldbab, krumpli, uborka, saláta, sóska, sütőtök, eper, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma. Általában ezeket a növényeket próbáljuk meg, ha minimális mennyiségben is, de magunknak előállítani.
Az elhelyezést illetően a képen látható módon felosztjuk a kertet, és megvariálva az előző évi rendet, az egyenletes tápanyagfelvétel miatt, megtervezzük az új elosztást, ami a következő:
1. sütőtök, paprika, paradicsom
2. krumpli
3. zöldbab
4. cukorborsó
5. eper
6. sárgarépa
7. sóska
8. saláta
9. komposztáló
10. krumpli
11. uborka
12. zöldbab
13. cukorborsó
14. sárgarépa, fehérrépa
15. hagyma
Ez az elosztás talán nem tűnik következetesnek az egyes növények több helyre való telepítése miatt, de az előző évi tapasztalatok ezt a módszert igazolják.
Jó tervezést mindenkinek!!!
Kitört a tavasz, most már a tyúkok is bátrabban merészkednek elő kapirgálni, és nem csak pár percig bírják. Az igazán nagy fanatikusok, ugyan a -10 fokban is találtak maguknak munkát az udvaron, de azért az igazi teendők ideje most jött el. Ültetni még nem érdemes, mert ha olyan szerencsés helyzetben is lennénk, hogy nem fagy például a borsónk, a madarak, akik még élelem szűkében vannak ilyenkor kora tavasszal az előtörő hajtásokat felfedezve, rögtön kiszedegetik az elvetett magokat a földből. Éppen ezért foglalkozzunk inkább más dolgokkal.
Valahol azt olvastam, hogy a tudatos kertészkedés legfontosabb lépcsője a tervezés, hiszen anélkül az egész nem ér semmit. Éppen ezért úgy döntöttem írok egy cikket erről a fontos munkafolyamatról, hiszen éppen aktuális…
A első teendő, ha tervezünk, hogy számba vegyük, hogy mekkora területünk is van, amit biztosan kertészkedésre szeretnénk fordítani. A mi esetünkben az udvarnak kb. az egynegyede kerül hasznosításra már évek óta. A többi a csirkék és libák kifutója, díszkert és sima udvar. Ez kb. 200 – 250 m2-nyi területet jelent. A képen láthatóan körbekerített rész. Ezek után végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk termeszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora kert nem fog tudni ellátni egy 6 fős háztartást, mint a mienk, de minden bizonnyal megkönnyíti a mindennapokat, hogy nem mindig a bolti rossz minőségű, éretlenül leszedett, és kényszerérett zöldségnek nehezen nevezhető vackokat kell venni. Figyelembe kell venni, hogy a kertben már helye van több gyümölcsfának és bokornak. Alul középen a barackfa, mely ínycsiklandozó lekváralapanyagot hoz minden évben. A bal szélen egy nagyobb szilvafa, majd kettő egészen kicsi, pár éves őszibarackfa. A kerten belül még van egy almafa, továbbá a jobb oldali kerítésnél végig málnabokrok, a kert végében feketeszeder, míg a bal kerítésnél ribizli sorakozik. Ezek természetesen évről évre szolgálnak fagyasztanivaló finomságokkal. Ezentúl nem szabad elfeledkezni a kert közepén átívelő szőlőről sem, mely a fehér keretekre van felfuttatva, s pusztán csemegézés céljából termesztjük.
Számba kell vennünk tehát, hogy mit akarunk termeszteni! Én a következő zöldségeket írtam össze: paradicsom, paprika, cukorborsó, zöldbab, krumpli, uborka, saláta, sóska, sütőtök, eper, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma. Általában ezeket a növényeket próbáljuk meg, ha minimális mennyiségben is, de magunknak előállítani.
Az elhelyezést illetően a képen látható módon felosztjuk a kertet, és megvariálva az előző évi rendet, az egyenletes tápanyagfelvétel miatt, megtervezzük az új elosztást, ami a következő:
1. sütőtök, paprika, paradicsom
2. krumpli
3. zöldbab
4. cukorborsó
5. eper
6. sárgarépa
7. sóska
8. saláta
9. komposztáló
10. krumpli
11. uborka
12. zöldbab
13. cukorborsó
14. sárgarépa, fehérrépa
15. hagyma
Ez az elosztás talán nem tűnik következetesnek az egyes növények több helyre való telepítése miatt, de az előző évi tapasztalatok ezt a módszert igazolják.
Jó tervezést mindenkinek!!!
Levelek
hova tegyem a rengeteg levelem?
Persze csak a mai poszt kedvéért módosítottam a jól ismert versen. Valószínűleg sokan már teljesen eltakarították a leveleket az udvarból, hisz a levelek eltakarítása nem csak esztétikai szempontból előnyös. Fontos a lehullott levelek eltávolítása azért is, mert bizonyos baktériumok, és kór okozó anyagok a leveleken is át tudnak telelni. Három lehetőségünk van. Égetünk, ami újabb tilos egyes helyeken, jó mélyen elássuk, vagy, ami a lehető legjobb megoldás, komposztálunk. Ez utóbbi megoldás a leghatékonyabb, de sajnos a diófa leveleit ez esetben nem használhatjuk fel. Ezt sajnálattal vettem tudomásul, hisz a kertünkben a legnagyobb fa dió, és kettő is van belőle. Na mindegy - gondoltam, a cseresznye, körte, meggy, szilva, és barackfák levelei még jók lesznek a komposztba.A levelekből 4-6 hónap alatt lesz komposzt, amely nyers, sötét és omlós. A leveles komposztot általában a szerves talaj módosítására és kondicionálására használják, nem pedig műtrágyaként mert alacsony a tápanyagtartalma. Azonban figyeljünk oda, hogy ez esetben föléjük kell hinteni valamilyen más réteget, lehetőleg nitrogénben gazdag anyagot. Ezek: trágya, élelmiszer maradékok, leveles anyagok pl: pázsit és zöld levelek (bár ezt nehezen szerzünk novemberben).
További információk a komposztálásról: http://onellato.blogspot.com/2011/06/komposztalasrol-roviden.html
Téliesítés a fáknak
Talán még kicsit korán van így november elején az ilyesmihez, de furcsa kényszert éreztem a poszt megírására.
A gyümölcsfáink védelme nagyon fontos, hiszen rengeteg kártevő garázdálkodik a környéken, kezdve a legapróbb, ártalmatlannak tűnő bogaraktól a szabadon kószáló nyulakig. Továbbá érdemes a földdel is foglalkozni egy picit.
A fa kérgének apró repedéseiben megbúvó rovarok ellen legjobb védekezés a meszelés. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy régebben azért hagyták abba a meszelést, mert a vastag megrepedezett mészréteg alatt a rovarok éppen hogy megbújhattak, ezért fontos a vékony felhordás. Másik nagy előnye, hogy a meszeléstől a fa törzse nem lesz annyira sötét, így télen nem melegítik fel annyira a nap sugarai. Ez azért hátrányos, mert ha nappal felmelegszik, éjjel pedig újra fagy, akkor idővel fagyrepedések jelentkeznek, az pedig hosszútávon tönkreteszi a fát. Tehát fontos, hogy meszelés előtt tisztítsuk meg a törzset óvatosan egy drótkefével, majd a helyesen kikevert meszet* nagyon vékonyan hordjuk fel (nem baj, ha úgy látszik nem fed rendesen). Száradás után szépen kifehéredik még jobban.
Ez után megtehetjük az első lépéseket a nyulak rágcsálása elleni védelem felé. A lényeg, hogy a fa törzsét vegyük körbe valamilyen anyaggal, ami gátolja a hozzáférést. Ez leggyakrabban a közönséges tyúkháló szokott lenni, de akinek kedve és forrása van hozzá, kipróbálhatja a csőszerelők által használt polifoamot.
A fa körüli földet, attól függően, hogy fiatal, vagy idősebb, kétféleképpen kezelhetjük. Ha idősebb fáról van szó, nyugodtan meglazíthatjuk, megforgathatjuk a talajt a törzs körül, hogy a téli csapadékot jobban beigya a föld. Ez nem tehető meg a fiatal, idei ültetésű fáknál, hisz a gyökerük még nem tarthat olyan erősen. Itt fontos feladat a törzs köré emelni egy kis földkupacot, betakarva azzal azt.
Remélem ismét sokat tudtam segíteni, sok sikert a téliesítéshez!
* mész keverési receptek kicsit később
A gyümölcsfáink védelme nagyon fontos, hiszen rengeteg kártevő garázdálkodik a környéken, kezdve a legapróbb, ártalmatlannak tűnő bogaraktól a szabadon kószáló nyulakig. Továbbá érdemes a földdel is foglalkozni egy picit.
A fa kérgének apró repedéseiben megbúvó rovarok ellen legjobb védekezés a meszelés. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy régebben azért hagyták abba a meszelést, mert a vastag megrepedezett mészréteg alatt a rovarok éppen hogy megbújhattak, ezért fontos a vékony felhordás. Másik nagy előnye, hogy a meszeléstől a fa törzse nem lesz annyira sötét, így télen nem melegítik fel annyira a nap sugarai. Ez azért hátrányos, mert ha nappal felmelegszik, éjjel pedig újra fagy, akkor idővel fagyrepedések jelentkeznek, az pedig hosszútávon tönkreteszi a fát. Tehát fontos, hogy meszelés előtt tisztítsuk meg a törzset óvatosan egy drótkefével, majd a helyesen kikevert meszet* nagyon vékonyan hordjuk fel (nem baj, ha úgy látszik nem fed rendesen). Száradás után szépen kifehéredik még jobban.
Ez után megtehetjük az első lépéseket a nyulak rágcsálása elleni védelem felé. A lényeg, hogy a fa törzsét vegyük körbe valamilyen anyaggal, ami gátolja a hozzáférést. Ez leggyakrabban a közönséges tyúkháló szokott lenni, de akinek kedve és forrása van hozzá, kipróbálhatja a csőszerelők által használt polifoamot.
A fa körüli földet, attól függően, hogy fiatal, vagy idősebb, kétféleképpen kezelhetjük. Ha idősebb fáról van szó, nyugodtan meglazíthatjuk, megforgathatjuk a talajt a törzs körül, hogy a téli csapadékot jobban beigya a föld. Ez nem tehető meg a fiatal, idei ültetésű fáknál, hisz a gyökerük még nem tarthat olyan erősen. Itt fontos feladat a törzs köré emelni egy kis földkupacot, betakarva azzal azt.
Remélem ismét sokat tudtam segíteni, sok sikert a téliesítéshez!
* mész keverési receptek kicsit később
Madáretetők
Novemberben a tél közeledtével el kell kezdenünk gondolni a nagy hidegekre. A téliesítés egyik fontos eleme a madáretetők kihelyezése lehet. Ezek az etetők gondoskodnak a gazdaságunk, vagy kertünk szempontjából hasznos madarak téli elemózsiájáról, a különlegesebb darabok kiváló díszei lehetnek kertünknek, továbbá ha szemfülesek vagyunk rendszeresen figyelhetünk meg madarakat a környékén egy-egy derűs téli napon is.
Manapság a boltban is vásárolhatunk kész madáretetőket, de aki kellemes időtöltésre vágyik, vagy csak pusztán személyesebbé kívánja tenni ezeket a tárgyakat, az magának is bátran elkészítheti a több célból hasznos madárlakot.
Ha a természetes fát választjuk alapanyagul, pusztán egy deszka és pár szerszám elég hozzá. Először is tervezzük el milyen madáretetőt szeretnénk, mekkorát, és milyen alakút. ez után a a deszkából kivágjuk a megfelelő méretű és alakú darabokat, és faragasztóval összeragasztjuk. Tervezésnél vegyük figyelembe a rendelkezésre álló faanyag mennyiségét, és azt, hogy csinálhatunk egy oldalról-, teljesen nyitott, vagy bejáratos verziót is. A bejárat egy madáretető esetén nem más, mint az egyik oldalra fúrt lyuk. Ennek méretét alaposan fontoljuk meg az etetni kívánt madarak testméretétől függően, hiszen, ha nem férnek be, hiába próbáltunk kedveskedni.
Ha ebbe is az újrahasznosítás nemes gondolatát szeretnénk belecsempészni, akkor választhatjuk a sokkal egyszerűbb műanyag flakonos megoldást, amikor egy lyukat vágunk a flakonra, és felfüggesztjük a fára.
Az etetők elhelyezésénél legyünk figyelemmel arra, hogy szélvédettek legyenek és a macskák ne érhessék el.
Továbbá fontos a rendszeres utánpótlás is!
Kellemes barkácsolást!
Manapság a boltban is vásárolhatunk kész madáretetőket, de aki kellemes időtöltésre vágyik, vagy csak pusztán személyesebbé kívánja tenni ezeket a tárgyakat, az magának is bátran elkészítheti a több célból hasznos madárlakot.
Ha ebbe is az újrahasznosítás nemes gondolatát szeretnénk belecsempészni, akkor választhatjuk a sokkal egyszerűbb műanyag flakonos megoldást, amikor egy lyukat vágunk a flakonra, és felfüggesztjük a fára.
Az etetők elhelyezésénél legyünk figyelemmel arra, hogy szélvédettek legyenek és a macskák ne érhessék el.
Továbbá fontos a rendszeres utánpótlás is!
Kellemes barkácsolást!
A komposztálásról "röviden"
Fontos, hogy a kertünkben képződő, környezetünkben fellelhető szerves anyagokat ne pazaroljuk el, hanem komposztáljuk ezeket és használjuk fel a tápanyag-utánpótlásra. Erre a kerti és a konyhai szerves anyagok
egyaránt felhasználhatók.
Gyorsan bomló, jó alapanyag a gyümölcsfák és a szőlőtőkék hajtásvá-
logatásakor, csonkozásakor eltávolított lombja. Hasonlóan alkalmas az
egészséges zöldségfélék héja, szára, levele. A gyep lekaszált füvét először
ajánlatos megszárítani és más anyagokkal keverve tenni a komposztkazalra, mert különben a falevelekhez hasonlóan nemezszerıen összetapad, penészedik és nehezen bomlik. A komposzthalomra tehetők a még virágzás,
de legfőképp maghozás előtt kikapált, levágott gyomok. A fahamu és a szalonnasütés után visszamaradó faszén jelentős kálium- és egyéb ásványi
tápanyagtartalma következtében egyaránt értékes összetevője a komposztnak. A fırészpor is beletehető a komposztba, úgy 5–6 százalékos mennyiségben. A lombos fák fırészpora gyorsabban, a fenyőfáké lassabban bomlik. A lignitport se dobjuk a szemetestartályba, mert bár nehezen feltárható,
de értékes tápanyagokat tartalmaz, javítja a talajt. Ebből is 5–6 százaléknyit használjunk. Különösen értékes adalékanyagok az istállótrágyák. Nagy
a nitrogéntartalmuk, ezért gyorsítják a komposzt bomlását a baromfi-, a
galamb- és a nyúltrágyák. A komposztba 15–20 százaléknyit célszerű belőlük – egyenletesen elkeverve – felhasználni.
A szerves anyag bomlását segíti az agyag, kedvező, lazító hatású a folyami homok és a tőzeg. A komposztba tehető az apróra tört fakéreg és a
talajszerkezetet javító, de nehezen bomló törköly is.
Nem való viszont a szerves anyagok közé a szennyvízderítőkből kikerülő iszap, az emésztőgödrökből származó fekália. Ezek nemcsak veszé-
lyes betegségeket terjeszthetnek, hanem a növényekre káros különféle mosószermaradványokat is tartalmaznak. A szénsalak sem alkalmas, mert alig
tartalmaz értékes anyagokat, ugyanakkor általában a benne lévő nagy
mennyiségı kén károsítja a növényeket. Kerüljük a dió- és a vadgesztenyelevél felhasználását is, mert növekedésgátló anyagokat tartalmaznak.
A komposzttelepet a kert félreeső részében, lehetőleg fák árnyékában,
másfél-két méter szélességben készítsük el. Ássunk 20–30 cm mély alapot, hogy a földigiliszták könnyen felhúzódhassanak. Alulra kerüljenek a
gyümölcsfa- és szőlővesszők, a vastagabb növényi szárak. Ha ezeket
metszőollóval, baltával, szecskázóval, komposztaprítóval feldaraboljuk,
gyorsabban bomlanak. Minden 20–30 cm-nyi rétegre – amit előtte alaposan megtapostunk – 5 cm vastag, jó minőségı, lehetőleg agyaggal kevert földet terítsünk. A bomlást segíti, ha a rétegekre 2–3 százaléknyi porrá tört meszet vagy dolomitot szórunk. Meszes talajon természetesen ezt hagyjuk el! A komposzt tápanyag-, illetve mikroelem-tartalmát növeli, ha Zeolitot, bazaltlisztet keverünk a rétegbe. Az érést gyorsítja, ha a rétegek közé
a mikroorganizmusok szaporodását segítő csalánt és cickafarkat is teszünk. Ügyeljünk, hogy a komposzthalom mindig földnedves legyen, mert
csak így érik megfelelő ütemben. Ha a halom száradna, öntözzük be esővízzel. Még jobb, ha vödörbe néhány órára összevágott csalánlevelet vagy cickafarkot áztatunk, és azzal pótoljuk a nedvességet.
A baromfikat tartsuk távol a komposzthalomtól, mert kiszedik a földigilisztákat. Az elkészült halmot fıvel, szénával takarjuk. Az a kedvező, ha az
új rétegekbe zöld növényi rész is kerül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)